Beköszöntött az ősz... Milyen gyorsan is repülnek a napok, még legutóbb az otthoni nyári utamból adtam egy kis ízelítőt, s már azóta az évszak is változott! Eleibe szokásomhoz híven kezdtem neki a blogírásnak, hogy „hűűű namajd én ezt csinálom!”,…
Magyarországról jöttem... ...mesterségem címere... Írónő (legalábbis jelen pillanatban) Nos, igazat adok mindannyiótoknak, akik már hiányoltátok a beszámolóimat, mind a blognak a frissítését, mind az otthonról…
NOS, IGEN, EZZEL A TÉMÁVAL ELISMEREM, HOGY KEMÉNY FÁBA VÁGTAM A FEJSZÉMET. Újra elővettem ezen írást, s kicsit átolvastam, mert csak apró részleteket emeltem ki belőle, de egyébként a Facebook-ra is raktam föl Viktor Frankl-tól jövő gondolatokat... - Sok ember számára a…
Meg szeretnèk osztani egy gondolatot egy a hetekben àltalam keresett tèmàbòl:
Frankl szerint a halál éppenhogy értelmessé teszi az életet, mivel végességet ad neki. Ha halhatatlanok lennénk, a végtelenbe tolhatnánk a cselekvéseinket. Így mivel nem ismerjük életünk végének…
Hogyan is?
Amiota nekikezdtem e blognak, rendszeresen gondolkodom azon, hogy mirol is irhatnek, s sokszor nem is a tema hianya az, ami akadaly. Eszembe jutott egy-ket tema, mint pl az anyak napja, vagy a majus elseje, amirol lattam, hogy EdemLegend rakott is fel irast, meg a jelen problemai, a jelen dolgai,…